Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

meguntam félni


Welbach Lola naplója – Október 11. Kedd

2016. október 11. - Lola Welbach

„Én, Bridget Jones végeztem a szívügyekkel, és már csak a hedónia megélésének áldozom hátralévő életem-” Ma munka után csapatépítő tréningbe keveredtünk a kolléganőkkel, mert kitalálódott, hogy testületileg menjünk el moziba a Bridget Jones naplójának harmadik részére. Utána ittunk egy pohár bort,…

Tovább

Sors Tamás – Szeptember 13. Kedd

  Reggel fél hétkor ma is a kertben mászkáltam mezítláb a vizes fűben, kezemben tea, néztem a rózsaszín felhőket. Polcz Alaine-től tanultam ezt a napindítást. Lakótelepen nehéz lenne, de a költözésem után is vége ennek, ott nincs kert. - Nézed az orvost, hogy visszajön-e? Mikor költözöl? –…

Tovább

Kifeszülsz, mint egy íj – Augusztus 3. Szerda

  Még egy testi mese: here, mellek, mi az erotika. Azok a csodálatos férfiak. Háton fekszem a tócsámban, tocsogok levemben, az utasításnak megfelelően balra fordítom a fejem, egy férfiherét látok, meg formás férfilábakat. Kábé hetven centire. Úristen, de fáradt vagyok, tíz másodperc múlva…

Tovább

Nyáron, este fél 11-kor – Július 27. Szerda

A pinaszőr probléma. Így alakult ez a poszt, most már nincs mit tenni. Egyébként semmi különös nem történik velem (de), csak mindent úgy nézek, mintha különös volna. És ettől azzá is válik. Kedden hajnalban végre megkezdtem a Bikram Jógát a Hattyúházba. Fél ötkor keltem, fél hatkor már az alvó…

Tovább

Démonok között kettő – Június 17. Péntek

  Heti kétszer írok a blogba, kell, kell. A munka agyilag leterít, rengeteg információ hirtelen, némely részéhez kissé gyökér vagyok – gépen is kell dolgozni -, de, a második nap már jobban mentek a dolgok, mint az elsőn. Tanulás, igyekszem. Na, új munkatársakra nem az a jó szó, hogy…

Tovább

Belül

- Na, kérem szépen... - morogta dr. Fent Zoltán kiváló fül-orr-gégész, miközben a vékony csövet tekergette, aminek a végén apró minikamera, reflektor, operatőr, felvételvezető, csapó, egész parányi stáb volt  – Akarja nézni? Odafordítsam a monitort? - Persze. Ki nem akarja? - kérdezte L. - Nem…

Tovább

Kövérségpara

Habár némely kapcsolatom katasztrofális, és aki találkozik velem, asszem szorong tőlem, talán, mert mint egy nyitott borotva, úgy járok-kelek a világban, ezért az lesz a legjobb, ha nem csak a hajnali lelkigyakorlatokkal, meditációval, hanem tisztítókúrával is csinálom a nagy rendbehozatalt. Mit…

Tovább

Név a kijelzőn

Nem tudom ki, hogy van vele, de Lola Welbachnak van olyan ember a telefonjában, akinek, ha megjelenik neve a kijelzőn, a rettegéstől beleáll L. gerincébe egy egyenes, éles kard, közvetlenül a csigolyái mellé, végig. Hopp, felülről beleszúrja a pillanat, alig kap tőle levegőt. Felvegye? Ne vegye? Mit…

Tovább

Nagyfejű, magas ember

Lola Welbach már helyén ül a színházban, csöngettek is egyet az előadásra, mindjárt kezdődik! A zsiborgó nézőtéren ekkor tűnik fel a nagyfejű, magas ember. Bizonytalanul álldogál a sorok szélén, jegyét nézegeti. L. szívébe gyökeret ver a félelem. A Nagyfejű tupírozott feleségének vörös rúzsa…

Tovább

Fogorvos

Az első tíz félelmemben van. Ötben. Welbach gyerekkorában az orvosi rendelő villaépületnek alagsorában volt a fogászat. Már a tanítás első hetétől lehetett félni, mert mondta Klári néni: október a fogászati hónap, megyünk majd a doktor bácsihoz, de megyünk ám. Hiába volt minden előrefélés,…

Tovább