Blogger tüzet visz, odavan, lélegzik, hisz a csalafinta Istenben. Szivárvány, cigányozás, zsidózás, Latinovits, és a tutiság a szerelemről.
Struktúra! Szerelmes vagyok a munkámba! Ő még nem szerelmes belém, de tetszem neki. Már nem félek, nem megfelelni akarok, már a probléma izgat: struktúrában kell dolgoznom, s mellette kreatívnak is lenni. Csalafinta az Isten! Betolta a strukturált gondolkodást, mint feladatot, nekem (!), hátradőlt, karbatett kézzel mosolyog. Ravaszsága ott van, hogy ezt a kihívást, ezt a rég tapasztalt dolgot, hogy tiszta, átgondolt rendszerben kell működnöm, ezt egy szuper munkahelyre szervezte nekem. Nincs kire, mire fognom a béndzsózást. Pénteken közös ebéd volt, cserekereskedelem a hozott kajákkal, kiváló hangulat, Great kolléganő este RHCP koncertre ment, diskurzus Frusciante-ról, Mr. T. már tolta is telefonjáról a Chilit, nevettünk, kávé. Nyílt kommunikáció. Nincs tabu. Nincs fúrás. Az ember, mint olyan, a munkaterületünk, ezért is tudunk jól együttműködni. És ha helyzet van, akkor mindenki tolja. Meséltem Phelps-nek hova vetett jósorsom, mondta, hogy hűű, ő az építőiparban betonnal, vassal dolgozik, ott nem ilyenek a munkaviszonyok, nincs ez a kaliforniai hangulatú upstart fíling. Már jobban megy, meg akarom csinálni, oldani, tanulni. Izgat az ügy.
Bikram jógán az utolsó gyakorlat a Vajrasana légzés. Ekkor gyors hasi lökésekkel toljuk ki a méreganyagot a testből. Nem tom, hogy, de hat, mert nincs bennem harag.
Ma reggel megint egy Hévvel utaztunk a Cigányasszonnyal, öt éve figyelem. Szentendre rezervátum, kevés cigány van, van ilyen, olyan tapasztalatom is. Erről még lesz szó.
Ma reggel szivárvány volt az óbudai Gázgyár kéménye felett. Jó jel. Mire? (Arra! Semmire, mindenre. Hagyd a faszba a jeleket nyuszi.)
Ma este jövök haza, a Margit hídi aluljáróban a hegedűs fiú klezmert játszik. Megállok, dobok pénzt, hallgatom. Odesszai klezmer zene, közli utána. Te zsidó vagy? kérdezi nyíltan. Az is, válaszolom.
Ja, igen: milyen sokan olvasták a legutóbbi, Férfiak Hallgatásáról írt posztot, a Szíverősítőt! Megint egy új kis dal a szerelemről, megint egy új kis dal, és megint erről. Ez a kis tolvaj dallam idelopódzik halkan, s elcseni még a csepp maradék nyugalmam.
Ja, igen: nincs struktúra, bolondulásig kell szeretni, borítsd az árut a csőrös Scaniaról! Ne szorongj, hogy nem ennyi pillangókkalrepdesőmarcipánszívet kért a megrendelő, nem félj. Oda kell önteni az egész fuvart. Ne számolgass, ne számlázz, szívcunamival áraszd el, hoop, logikus ok nélkül, csak mert, grátisz. Ő majd kezd vele, amit akar. Scania tolat, fordul vissza a pályára. Bolondulásig kell szeretni, még ha esélytelen is. Vállalni azt, ami a platóról kiömlött. Persze hogy szívás. Az is. Meg szabadság, hejjj baby!
https://www.youtube.com/watch?v=fE4jjZh0eSg
