Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

meguntam félni

Ön itt áll – 2016. június 10.

2016. június 11. - Lola Welbach

ablakok3

Megvolt már, hogy mit írok erre a hétvégére, milyen fasza kis szofisztikált szorongást,
de
az élet betolta az igazit,
úgyhogy a blog most egy ideig realtime szorongásnapló lesz,
eddig ugyanis a jelenidejű félelmeket egy külön kis füzetben vezettem (napi események, kézzel írva, intelmek magamnak), de rájöttem, hogy ez hülyeség, erre van a blog.
Hiszen ez van. Most mit alakoskodjak –mámeginthaggyukmáezt-.
(Esterházy Hasnyálmirigynaplóját olvasom, ne vetíts cica)
Jövő héttől új állásom van. K jó munka, érdekel, az interjúk alatt az derült ki, hogy jó csapatban.
Ezért a jövő héten elhagyok egy k jó csapatot, munkát, mert ott egyébként is lejárt a szerződésem.
Június végén elköltözöm Phelps-től, gyerekeim apjától, (álnév, magyar ember ő, de hirtelenjében ezt a nevet találtam neki), a hónap egyik felében egyedül fogok élni,
a hónap másik felében a gyerekeimmel. (nem akartunk hétvégi szülők lenni, sokat kínlódtunk ezen, mert agyerekekagyerekek, és tényleg a gyerekek, amikor tudod, hogy ott alszanak a szomszéd szobában, az a legjobb, ezt egyikünk sem akarta elveszíteni, perszehogynem)
16 év után egyedül kell fenntartanom két gyereket a hónap felében, magam, amíg élek, és egy lakást, amíg élek. (mégsokáig) Zirrhhgggghhhhh.
Egyszómintszáz, brutál életszínvonalesés lesz nekem, de nagy lépés az emberiségnek. (tudatosságnövekedés, valóságraébredés, tejbenvajbanfürdés vége, önállóság, felelősség, konzumidióta élet vége, vége)
Ma volt másfél iszonytató, félelemteli órám a Délinél egy teraszon, két kisüveges kóla és egy kávé mellett, most múlik pontosan.
Akkor tehát így fogok élni.
Mi nem lesz (egyideig, ugye csak egyideigbébi):
Mammutban –vagy bárhol - 3D mozi
Culinaris
edzőterembérlet (habár az egyéb okból már egy éve úgysincs, otthon kell tornázni, meg futni a parton, túlságosan lefogytam, eltűnt a kedvescicim, visszaszedni kicsit ÉS sportolni)
háztáji, bio, kifinomult ételekkel teli hűtő (biodémon se)
Phelps által kifizetett számlák
biztos anyagi háttér
friss áfonya (áááááááá, nneeeee)
ruha és cipővásárlás, leárazáskor sem
az a szuper városi női bringa, amit kinéztem magamnak
finom vörösbor, prosecco (neeee)
nagyon jó kávé (áááááááá, neeeee)
arcfiatalító csodakrémek, csodakezelések (hülyeség, a női arcnak negyven felett a szeretetteli szex a legjobb lifting)
magánbőrgyógyász, magánnőgyógyász, magánfülorrgégész, magánkisfaszom
fogorvos (ez nagyon fontos, erre ki kell találni valamit)
hazataxizás, hazasofőrözés buli után
bulizás, úgy általában (ez már megvolt, vastag pipa)
étterem
MüPa, Zeneakadémia (se Bach se Bartók, max. ingyenes templomin)
adományok, megnyugtatandó a középosztálybeli libsi egót
kafa fesztiválok barátokkal (se Virágzás Napjai, se Ördögkatlan, se semmi)
nagy trakta, sokfogásos ínyenc vacsora barátoknak (kevésfogásos se)
könyv
színház
utazás (Erdély sem, Balaton sem basszameg, ezalegfájóbb)

Mi lesz?
Mi lesz, ha eltörik egy cső? Ha elromlik a kocsi? Ha kiesik egy fogam? Ha beteg leszek? Ha nem lesz állás? Ha beüt a ménkű?
Jóvan, jóvan, állj, most mi van. Fogam kafa – hála Phelps-nek-, kocsi megy, cső ép, egészséges vagyok, ménkű ma nem ütött be.
Most mi van?
Rengeteg, irdatlan, mérhetetlen sok szeretet, segítség amit barátoktól kapok. Ceterumcenseo Phelps.
Csodálatosságok. Jóvan, jóvan, nyugi.
Ma a cukormarcipán kollégák - EncPenc, Melcsi, MásikMárti, Gabcsa Kap -  is szurkoltak nekem, és felhívott EgyikMárti, aki örül nekem és szeret, és felhívtam Ágit, aki fantasztikusan segített, meg eszembe jutott Ídit, Kacsika, Smic, András, Helga, Bori, Galambos, meg a hogyishíják akivel meggyet szedtem, akik mind szeretnek és segítenek, meg beszéltem Valiékkal, akik szeretnek és segítenek, meg a tesómmal is beszéltem ma, meg Ervinnel, mind szeret, mind azt mondták, hogy: nyugi.
Ma találkozóm volt Tünccel - aki segít és szeret-, a Bakáts téri templom előtt, de én előbb odaértem,
és eszembe jutott egy 1995-ös délután,
mikor sírva ültem itt lépcsőn a templom előtt,
mert aznap szakítottam egy pasival – aki bántott, de hülyevoltam, mér hagytam -,
és akkor, húsz éve, mikor itt sírtam, egy fekete srác mellém ült, és azt mondta angolul,
hogy miért sírsz, fiatal vagy és szép, nem akart semmit tőlem,
ennyit mondott, ment tovább, és most csak álltam a lépcső előtt,
hogy itt ültem és sírtam húsz éve, pedig semmi okom nem volt rá,
most már látom, mert tényleg fiatal voltam és szép.
Megjött Tünc, aki emlékezett az esetre – mindenre emlékszik –, néztük a lépcsőt, hogy itt volt az, mikor egy fekete srác egy percben le(bemegfel)terápiázott, hoppá.
És hogy most sincs okom sírni, de semmi. (fiatalésszép) Tünc örült nekem, csillogott a szeme, mondta, hogy írjam a blogot,
mert jól írok, de pörgessem fel. Jóvanjóvan.
Meséltem neki, hogy ma az Ajtósi Dürer sorból milyen kín volt kocsival eljutni ide -
péntek délutáni stau, egyirányú utcák szövevénye, már jó előre parkolási szorongás, nem tudtam, hogy jutok ide, mindig csak a következő lépésre gondoltam vezetés közben, hogy akkor most eljutok a Blaháig, aztán valahogy majd balra kell kavarodni, még nem tudom hogy, mert a kigondolt stratégiám bedőlt, dugó volt mindenütt, minden kanyarodósáv állt,
de hagytam hogy kialakuljon,
persze túl is mentem, de nem estem pánikba,
viszont figyeltem,
és sikerült a Lónyai utcába kerülni, kurflikkal, kanyarokkal, de sikerült, parkolóhely is lett,
pedig ezt az egészet nem hittem volna, mikor az Ajtósi Dürerről indultam-,
de nekem ez kell, csak a következő lépést kell tudnom, aztán majd odakerülök valahogy.
Majd kialakul.
A térkép előtt állok, és nem tudom hol vagyok, de van ott egy piros pötty – kikopva, mert mindenki késztetést érez, hogy odategye az ujját –, hogy Ön itt áll, YouAreHere.
Állok a kikopott piros folton, még kicsit nézem ezt az ÖnIttÁll feliratot, nem pontosan tudom hol van ez az Itt, de mingyá indulok.
Jaj. (nemjaj)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://meguntamfelni.blog.hu/api/trackback/id/tr7512281783

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

bagoly35 2016.06.11. 20:34:29

Kár, hogy nem tudták volna meghosszabbítani azt a szerződést! Volt egy olyan anyagi helyzeted, ahova én csak szeretnék eljutni, szerintem kár érte! Ugye ez csak átmeneti? Próbaidő után csak adnak rendes pénzt?