Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

meguntam félni

meguntam félni

December - 1. rész

2015. december 26. - Lola Welbach

karácsony3

Welbach Lola évvégi Briget Jones-os naplósorozata, félelmekkel, örömökkel, mindennel. 

December 4. Péntek:
-
De nem ukrán kurvás, hanem éppen hogy csak árnyalatos lesz, ugye Marci? – kérdezem nagyon aggódva fodrászomat, miközben ő alufóliacsíkokba tekeri hajam tincseit. Nem válaszol csak sóhajt, mert hatodszor kérdezem ezt.
Becsíkoztatom a hajam, a színétől éppen eggyel eltérő árnyalattal, láttam valakit, akin ez szuper lett, természetes és fényes, ilyet akarok én is.
A fóliázás után türelmesen, ám a csíkok színe miatt kissé szorongva várok a festék hatóidejének lejártára a fodrászat sutjába ültetve. Űrlény vagyok egy nyolcvanas évekbeli gyerekfilmből.

Szép leszek, vagyis a hajam lesz az, kapok egy fiatalos, kellemes árnyalatot, Ünnepekre pompás fejem lesz!
Marci lebontja rólam az intergalaktikus vevőkészüléket, és de, de, ukrán k-s lettem! Barna alapszínemet szőke – sárga!- sávok tarkítják, mert ugyan Marci gondosan csíkozott, csak azt nem tudta – mint ahogy én sem -, hogy olyan hajam van, amire így hat a világosító festék. Bebukott a „természetes, a valódinál csak eggyel világosabb hajcsíkszín" koncepciónk!
Mutatja a valóságot: űrlény fiatalítani akarja magát, de nem jött össze neki. És ezt nem lehet azonnal visszafesteni, mert akkor semmilyen hajam nem lesz, nem hogy csíkos!
Meglát az egyik gyerek, riadtan kérdi: anya, mi olyan furcsa rajtad?
Jövő héten fontos munkatalálkozó, aztán meglepetés házibuli ezer ismerőssel, és így nézek ki. És mindez mennyibe került.
Mit van mit tenni, átügetek a boltba egy búfelejtő pénteki vörösborért, de az alkohol nem megoldás. Erre sem. Mint tudjuk!

December 8. Kedd:
Miért iratkoztam fel a Facebook-on a Stepfordi Feleségek csoportba, ó miért?
Függő lettem a tökéletes háziasszonyok oldalától, ahol a tagok egymás szavába vágva sorolják, hogy ők már készen vannak a karácsonyi nagytakarítással, ajándékok becsomagolva, tudják, mi lesz a menü Szenteste, de még azt is, hogy milyen különleges finomságot visznek majd vendégségbe 25-én, lenyűgözendő szélesebb rokonságukat.
Emellett heti négyszer edzenek – gát és arcizmaikat is-,
vállalkozásuk remek évet zár,
nem sárgacsíkos a hajuk,
Bécsbe ugranak ki adventezni,
tudnak asszertíven kommunikálni,
nem híznak,
házasságuk pazar, sokat szexelnek – de csakis a férjükkel! (akit kommentjeikben Apának neveznek murghg)
Rend van a világukban, nem úgy az enyémben: pánikban kapkodok, már most tudom, hogy nem készülök el Karácsonyra, pedig minden novemberben eldöntöm, hogy a gyerekeimnek csudaadventet csudakarácsonyt csinálok, hogy most nem leszek kialvatlan idegroncs, hanem olyan leszek, mint a magazinokban a színésznők, akik karcsún mosolyognak csakezüst-csakkék fenyőfájuk előtt, mert ők otthon is mindig tűsarkúban és szűk, kis fekete ruhában álldogálnak, főleg karácsonykor.
Terv: dolgozni, meglepetés születésnapot szervezni, gyerekek, takarítás, vásárlás, ünnepi fogások főzése – kulcs a gondos előkészület! –, edzőterembe menni, napi négy óránál többet aludni.
Annyira szeretnék jó nő – anya - munkaerő - háziasszony lenni, és mindezt egyszerre, most.
Hej! ha én is, én is köztetek mehetnék, aranyos vitézek, szép magyar stepfordi feleségek!

December 10. Csütörtök:
Szörnyű ez a tavaszi időjárás december közepén. Most olvasom, jövőre még forróbb lesz a nyár. Csak én félek ennyire a globális felmelegedéstől?
Erről nem hajlandók beszélni az emberek, olyan, mintha senkit nem érdekelne. Kis szomorkodás, hogy nincs hó, aztán kész, nem foglalkoznak vele többet. A bennem lévő Greenpeace aktivista nyüszít, iszonyat, amit az emberiség művel a környezettel.
Ki gondolkodik azon, hogy személy szerint ő mit tud tenni?
És ki változtat ezért az életén?
De legalább kevesebb hajléktalan fagy meg, jobban be tudják osztani a tüzelőt a nyomorban élők. (Móricz és Móra Ferenc után ki írja meg a mai Magyarország szegénységnovelláit?) Cipősdobozt csomagolunk, a fiam pakolja bele kinőtt, Gyűrűk urás legóját, felnéz:
- Anya, de hát miért mi adunk ajándékot a szegény gyerekeknek, az Angyal nekik miért nem visz? Anya, sírsz? (öregedési tünet, egyre többször könnyezek ilyenekre)
Hajnali, inszomniás gyötrődés: Az a gyerek, aki nem kap semmit karácsonyra, mert nem jut rá pénze a szülőnek – bármiért, mert alig keres nyolcvanezret, vagy mert gyógyszerre kell, vagy  mert addikt és elissza, eljátékgépezi, vagy mert törleszti vele az uzsorakamatot vagy bármiért -, az a gyerek azt hiszi, hogy őt nem szereti a Jézuska/Angyalka?

 December 11. Péntek
Ma este híg ködben, Piliscsabáról Szentendre felé az erdőben autózva látom, hogy hatalmas borz ballag komótosan az úttal párhuzamosan. Nem ijedt meg a kocsitól, nem izgatta magát. Lelassítottam, mellette haladtam, próbáltam megfigyelni, amennyire tudtam vezetés közben. Ez a borz nem fél! Csodálatos borz!

A bejegyzés trackback címe:

https://meguntamfelni.blog.hu/api/trackback/id/tr6012281755

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

bagoly35 2015.12.27. 00:50:36

Hát azt a borzot én is irigylem, hú, nagyon félek az autóktól! Én éheztem 8 évig (12-20 éves korom között), és fogok írni nemhogy novellát, de egész regényt a témában, bár azon agyalok, hogy vajon rossz fényt vetek-e a szegényekre, ha a dögnyomor esetleges személyiségtorzító hatásait is ecsetelem? Bár ezzel rá is világíthatok dolgokra...Talán az lesz a címe, hogy "Csak éhes voltam..." Szerencsére ateisták voltak a szüleim, így semmilyen angyalban, Jézuskában nem hittem, csak azt tudtam, hogy másoknak egészséges szülei vannak, akik tudnak dolgozni, nekem meg nem. (Ezért félek nagyon a munkaképesség elvesztésétől.) Akik hisznek Jézuskában és hasonlókban, azoknak nem tudom, mit mondanak otthon a kedves szülők, miért nincs ajándék? A legeslegrosszabb, amit mondhatnak, hogy "rossz voltál." Ezzel kész is a nulla önbecsülés, és így a garancia arra, hogy a nyomor újratermelődjön...
süti beállítások módosítása