Nem tudom ki, hogy van vele, de Lola Welbachnak van olyan ember a telefonjában, akinek, ha megjelenik neve a kijelzőn, a rettegéstől beleáll L. gerincébe egy egyenes, éles kard, közvetlenül a csigolyái mellé, végig.
Hopp, felülről beleszúrja a pillanat, alig kap tőle levegőt.
Felvegye? Ne vegye? Mit akar ez?
Felveszi, próbálja normálisra igazítani megszólalását, de maga is hallja saját magát, azt a vékony, remegős kis rajzfilmhangot, ami köszönésnél jön ki belőle. Közben azt is érzékeli L. - és a hívó fél is -, hogy mennyire nyilvánvaló hangremegése leplezése, normális középhangjának keresése. Lenyűgöző, hogy a szervezet csupán egy névtől menekülő impalára kapcsol, és azonnal, helyből képes cikk-cakkban rohanni a szavannán.

A reakció az amygdalában kezdődik, ami kivált egy neurális választ a hipotalamuszban. A mellékvese adrenalint aktivál és bocsájt ki.
Kortizol termelődik, ami megnöveli a vérnyomást, a vércukrot, elnyomja az immunrendszert, és létrehoz egy energialöketet.
A májsejtekben glükóz termelődik. Aztán, a már keringésben lévő kortizol elkezd kötődni a zsírsavakhoz, hogy hozzáférhető energia legyen, ami válaszra készíti fel az izmokat és az egész testet. Futni kell messzire.
Gyorsuló szív és tüdő funkciók, az emésztés lelassul vagy megáll, az erek beszűkülnek, zsír szabadul fel az izommunkához, a pupilla kitágul, halláscsökkenés, alagútszerű látás, a gerincvelői reflexek gátlások alá kerülnek - feltételezhetően ez a kard -, és remegni kezd az egész rendszer.
Mindez, mert felhív a főnök késő este.
Felhív a könyvelő bármikor.
Felhív a nőgyógyász, rákszűrés után három nappal.
Felhív egy volt pasi bármikor.
Felhív a pörös ügy ügyvédje, bármikor.
Felhív a gyerek osztályfőnöke, délelőtt 11-kor.
Felhív Gréti néni, a nagymama szomszédja, reggel ötkor.
Nincs tanulság, ez ilyen. Az mondjuk jó benne, hogy meg lehet
figyelni – utólag –, milyen alázatosan szerető, hűséges szolga a test.

Örömlista: meglepetések szervezése, barátok szeretete és segítsége, közös éneklés, leadott 1,5 kiló, sz!, remek terapeuta, munkaflow, alkonyi ég vörös repedése felé autózva Purcell-t hallgatni, blogolvasó elismerő szavai, Advent, még mindig működő test.